kecske

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

kecske

Etymology[edit]

Of controversial origin:

  • From a Turkic language, compare Turkish keçi, Chuvash качака ‎(kačaka, goat).
  • From an unattested stem +‎ -ke ‎(diminutive suffix).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɛt͡ʃkɛ]
  • Hyphenation: kecs‧ke

Noun[edit]

kecske ‎(plural kecskék)

  1. goat

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kecske kecskék
accusative kecskét kecskéket
dative kecskének kecskéknek
instrumental kecskével kecskékkel
causal-final kecskéért kecskékért
translative kecskévé kecskékké
terminative kecskéig kecskékig
essive-formal kecskeként kecskékként
essive-modal
inessive kecskében kecskékben
superessive kecskén kecskéken
adessive kecskénél kecskéknél
illative kecskébe kecskékbe
sublative kecskére kecskékre
allative kecskéhez kecskékhez
elative kecskéből kecskékből
delative kecskéről kecskékről
ablative kecskétől kecskéktől
Possessive forms of kecske
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kecském kecskéim
2nd person sing. kecskéd kecskéid
3rd person sing. kecskéje kecskéi
1st person plural kecskénk kecskéink
2nd person plural kecskétek kecskéitek
3rd person plural kecskéjük kecskéik

Derived terms[edit]

(Expressions):

See also[edit]