kegy

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Back-formation from kegyelem.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɛɟ]
  • Hyphenation: kegy

Noun[edit]

kegy (plural kegyek)

  1. favour, grace

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kegy kegyek
accusative kegyet kegyeket
dative kegynek kegyeknek
instrumental keggyel kegyekkel
causal-final kegyért kegyekért
translative keggyé kegyekké
terminative kegyig kegyekig
essive-formal kegyként kegyekként
essive-modal
inessive kegyben kegyekben
superessive kegyen kegyeken
adessive kegynél kegyeknél
illative kegybe kegyekbe
sublative kegyre kegyekre
allative kegyhez kegyekhez
elative kegyből kegyekből
delative kegyről kegyekről
ablative kegytől kegyektől
Possessive forms of kegy
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kegyem kegyeim
2nd person sing. kegyed kegyeid
3rd person sing. kegye kegyei
1st person plural kegyünk kegyeink
2nd person plural kegyetek kegyeitek
3rd person plural kegyük kegyeik

Derived terms[edit]