kikért

See also: kikert

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkikeːrt]
• Hyphenation: ki‧kért

Etymology 1

kikér +‎ -t

Verb

kikért

1. third-person singular indicative past indefinite of kikér

Participle

kikért

1. past participle of kikér

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	kikért	kikértek
accusative	kikértet	kikérteket
dative	kikértnek	kikérteknek
instrumental	kikérttel	kikértekkel
causal-final	kikértért	kikértekért
translative	kikértté	kikértekké
terminative	kikértig	kikértekig
essive-formal	kikértként	kikértekként
essive-modal	—	—
inessive	kikértben	kikértekben
superessive	kikérten	kikérteken
adessive	kikértnél	kikérteknél
illative	kikértbe	kikértekbe
sublative	kikértre	kikértekre
allative	kikérthez	kikértekhez
elative	kikértből	kikértekből
delative	kikértről	kikértekről
ablative	kikérttől	kikértektől
non-attributive possessive – singular	kikérté	kikérteké
non-attributive possessive – plural	kikértéi	kikértekéi

Etymology 2

ki +‎ -k +‎ -ért

Pronoun

kikért

1. causal-final plural of ki