kisegítő

Hungarian

Etymology

kisegít +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkiʃɛɡiːtøː]
• Hyphenation: ki‧se‧gí‧tő

Verb

kisegítő

1. (deprecated template usage) present participle of kisegít

Adjective

kisegítő (not comparable)

1. auxiliary, ancillary, subsidiary, temporary, relief

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kisegítő	kisegítők
accusative	kisegítőt	kisegítőket
dative	kisegítőnek	kisegítőknek
instrumental	kisegítővel	kisegítőkkel
causal-final	kisegítőért	kisegítőkért
translative	kisegítővé	kisegítőkké
terminative	kisegítőig	kisegítőkig
essive-formal	kisegítőként	kisegítőkként
essive-modal	—	—
inessive	kisegítőben	kisegítőkben
superessive	kisegítőn	kisegítőkön
adessive	kisegítőnél	kisegítőknél
illative	kisegítőbe	kisegítőkbe
sublative	kisegítőre	kisegítőkre
allative	kisegítőhöz	kisegítőkhöz
elative	kisegítőből	kisegítőkből
delative	kisegítőről	kisegítőkről
ablative	kisegítőtől	kisegítőktől
non-attributive possessive - singular	kisegítőé	kisegítőké
non-attributive possessive - plural	kisegítőéi	kisegítőkéi

Derived terms

• kisegítő iskola