kopár

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: kopar

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kopik +‎ -ár[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈkopaːr]
  • Hyphenation: ko‧pár
  • Rhymes: -aːr

Adjective[edit]

kopár (comparative kopárabb, superlative legkopárabb)

  1. (of landscape) barren, bare (without or with very little vegetation)
    Synonyms: gyér, puszta, fátlan, letarolt
  2. (of a tree) leafless (without leaves)
    Synonyms: levéltelen, lombtalan
  3. (of walls, buildings) bare, naked (having no decoration)
    Synonyms: dísztelen, csupasz, üres, sivár

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative kopár kopárak
accusative kopárat kopárakat
dative kopárnak kopáraknak
instrumental kopárral kopárakkal
causal-final kopárért kopárakért
translative kopárrá kopárakká
terminative kopárig kopárakig
essive-formal kopárként kopárakként
essive-modal
inessive kopárban kopárakban
superessive kopáron kopárakon
adessive kopárnál kopáraknál
illative kopárba kopárakba
sublative kopárra kopárakra
allative kopárhoz kopárakhoz
elative kopárból kopárakból
delative kopárról kopárakról
ablative kopártól kopáraktól
non-attributive
possessive - singular
kopáré kopáraké
non-attributive
possessive - plural
kopáréi kopárakéi

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ kopár in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading[edit]

  • kopár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.