korlátolt
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]korlátol (“to restrict, limit”) + -t (past-tense and past-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Verb
[edit]korlátolt
Participle
[edit]korlátolt
Adjective
[edit]korlátolt (comparative korlátoltabb, superlative legkorlátoltabb)
- limited, restricted
- Synonym: korlátozott
- (derogatory, of a person) dull, stupid, narrow-minded
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | korlátolt | korlátoltak |
| accusative | korlátoltat | korlátoltakat |
| dative | korlátoltnak | korlátoltaknak |
| instrumental | korlátolttal | korlátoltakkal |
| causal-final | korlátoltért | korlátoltakért |
| translative | korlátolttá | korlátoltakká |
| terminative | korlátoltig | korlátoltakig |
| essive-formal | korlátoltként | korlátoltakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | korlátoltban | korlátoltakban |
| superessive | korlátolton | korlátoltakon |
| adessive | korlátoltnál | korlátoltaknál |
| illative | korlátoltba | korlátoltakba |
| sublative | korlátoltra | korlátoltakra |
| allative | korlátolthoz | korlátoltakhoz |
| elative | korlátoltból | korlátoltakból |
| delative | korlátoltról | korlátoltakról |
| ablative | korlátolttól | korlátoltaktól |
| non-attributive possessive – singular |
korlátolté | korlátoltaké |
| non-attributive possessive – plural |
korlátoltéi | korlátoltakéi |
Derived terms
[edit]Expressions
Related terms
[edit]Further reading
[edit]- korlátolt in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.