korszellem

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kor +‎ szellem, literally "spirit of the age", the Hungarian equivalent of the German Zeitgeist.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkorsɛlːɛm]
  • Hyphenation: kor‧szel‧lem

Noun[edit]

korszellem (plural korszellemek)

  1. zeitgeist

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative korszellem korszellemek
accusative korszellemet korszellemeket
dative korszellemnek korszellemeknek
instrumental korszellemmel korszellemekkel
causal-final korszellemért korszellemekért
translative korszellemmé korszellemekké
terminative korszellemig korszellemekig
essive-formal korszellemként korszellemekként
essive-modal
inessive korszellemben korszellemekben
superessive korszellemen korszellemeken
adessive korszellemnél korszellemeknél
illative korszellembe korszellemekbe
sublative korszellemre korszellemekre
allative korszellemhez korszellemekhez
elative korszellemből korszellemekből
delative korszellemről korszellemekről
ablative korszellemtől korszellemektől
Possessive forms of korszellem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. korszellemem korszellemeim
2nd person sing. korszellemed korszellemeid
3rd person sing. korszelleme korszellemei
1st person plural korszellemünk korszellemeink
2nd person plural korszellemetek korszellemeitek
3rd person plural korszellemük korszellemeik