lég

See also: Appendix:Variations of "leg"

Hungarian

Etymology

Shortened from old Hungarian levegő ég (air) (attested in 1636). First attested in 1813. Created by Ferenc Kazinczy during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈleːɡ]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -eːɡ

Noun

lég (usually uncountable, plural légek or legek)

1. air, atmosphere
2. air-, aerial (in compound words)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	lég	légek
accusative	léget	légeket
dative	légnek	légeknek
instrumental	léggel	légekkel
causal-final	légért	légekért
translative	léggé	légekké
terminative	légig	légekig
essive-formal	légként	légekként
essive-modal	—	—
inessive	légben	légekben
superessive	légen	légeken
adessive	légnél	légeknél
illative	légbe	légekbe
sublative	légre	légekre
allative	léghez	légekhez
elative	légből	légekből
delative	légről	légekről
ablative	légtől	légektől
non-attributive possessive - singular	légé	légeké
non-attributive possessive - plural	légéi	légekéi

Possessive forms of lég
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	légem	—
2nd person sing.	léged	—
3rd person sing.	lége	—
1st person plural	légünk	—
2nd person plural	légetek	—
3rd person plural	légük	—

or

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	lég	legek
accusative	leget	legeket
dative	légnek	legeknek
instrumental	léggel	legekkel
causal-final	légért	legekért
translative	léggé	legekké
terminative	légig	legekig
essive-formal	légként	legekként
essive-modal	—	—
inessive	légben	legekben
superessive	légen	legeken
adessive	légnél	legeknél
illative	légbe	legekbe
sublative	légre	legekre
allative	léghez	legekhez
elative	légből	legekből
delative	légről	legekről
ablative	légtől	legektől
non-attributive possessive - singular	légé	legeké
non-attributive possessive - plural	légéi	legekéi

Possessive forms of lég
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	legem	—
2nd person sing.	leged	—
3rd person sing.	lege	—
1st person plural	legünk	—
2nd person plural	legetek	—
3rd person plural	legük	—

Derived terms

• légi
• légtelenít

 

Compound words with this term at the beginning

• légakna
• légálló
• légáram, légáramlás, légáramlat
• légáteresztő
• légballon → hőlégballon
• légbefúvás, légbefúvós
• légbuborék
• légcirkulációs
• légcsatornás
• légcsavar
• légcsere → légcserenyílás
• légcső
• légecset
• légelhárítás, légelhárító
• légellenállás
• légfegyver
• légfék → légfékes
• légfúró
• légfürdő → légfürdőzik
• légfűtés → légfűtéses, légfűtő
• léggömb
• léggyökér
• léghajó → léghajózás
• léghólyag, léghólyagocska
• léghullám
• léghuzat (and léghuzam)
• léghűtés → léghűtéses
• légjárás
• légkalapács
• légkamra
• légkeverés → légkeveréses
• légkompresszor
• légkondicionálás, légkondicionáló, légkondicionált; légkondi
• légköbméter
• légkör → légköri; légkörzés
• légmell
• légmentes
• légmozgás
• légnedvesség
• légnemű
• légnyílás
• légnyomás
• légoltalmi
• légoszlop
• légörvény
• légpárnás
• légpisztoly
• légpuska
• légrés
• légréteg
• légritkítás, légritkító, légritkított
• légsúly → légsúlymérő
• légsűrítés, légsűrítő; légsűrűség
• légszennyezés, ~szennyezettség, légszennyező, légszennyeződés
• légszesz → légszeszlámpa
• légszigetelés
• légszivattyú
• légszívó
• légszomj
• légszűrő
• légtechnika
• légterelő
• légtér → légtérellenőrzés, légtérzárlat
• légtisztaság, légtisztító → légtisztaságmérés
• légtorna, légtornász
• légtömeg
• légtükrözés
• légudvar
• légút → légúti
• légügy → légügyi
• légüreg
• légüres
• légvár
• légvezeték
• légvédelem → légvédelmi
• légvonal → légvonalban
• légvonat → légvonatos
• légzáró
• légzsák

 

Compound words with this term in the middle or at the end

• bányalég
• durranólég
• hőlégballon, hőlégbefúvás, hőlégkezelés, hőlégmotor
• préslégszerszám
• sújtólég

 

Further reading

• lég in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams

• gél

Old Irish

Pronunciation

• IPA^(key): /l͈ʲeːɣ/

Verb

·lég

1. third-person singular preterite conjunct of légaid

Mutation

Old Irish mutation
Radical	Lenition	Nasalization
lég also llég after a proclitic ending in a vowel	lég pronounced with /l(ʲ)-/	unchanged
Note: Some of these forms may be hypothetical. Not every possible mutated form of every word actually occurs.