lóöszvér

Hungarian

Etymology

ló (“horse”) +‎ öszvér (“mule, hinny”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈloːøsveːr]
• Hyphenation: ló‧ösz‧vér

Noun

lóöszvér (plural lóöszvérek)

1. mule

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	lóöszvér	lóöszvérek
accusative	lóöszvért	lóöszvéreket
dative	lóöszvérnek	lóöszvéreknek
instrumental	lóöszvérrel	lóöszvérekkel
causal-final	lóöszvérért	lóöszvérekért
translative	lóöszvérré	lóöszvérekké
terminative	lóöszvérig	lóöszvérekig
essive-formal	lóöszvérként	lóöszvérekként
essive-modal	—	—
inessive	lóöszvérben	lóöszvérekben
superessive	lóöszvéren	lóöszvéreken
adessive	lóöszvérnél	lóöszvéreknél
illative	lóöszvérbe	lóöszvérekbe
sublative	lóöszvérre	lóöszvérekre
allative	lóöszvérhez	lóöszvérekhez
elative	lóöszvérből	lóöszvérekből
delative	lóöszvérről	lóöszvérekről
ablative	lóöszvértől	lóöszvérektől
non-attributive possessive - singular	lóöszvéré	lóöszvéreké
non-attributive possessive - plural	lóöszvéréi	lóöszvérekéi

Possessive forms of lóöszvér
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	lóöszvérem	lóöszvéreim
2nd person sing.	lóöszvéred	lóöszvéreid
3rd person sing.	lóöszvére	lóöszvérei
1st person plural	lóöszvérünk	lóöszvéreink
2nd person plural	lóöszvéretek	lóöszvéreitek
3rd person plural	lóöszvérük	lóöszvéreik