Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search



luc +‎ fenyő (fir), from earlier (currently obsolete) and dialectal lucs, lúcs, probably from Serbo-Croatian luč (torch; fir), referring to the fact that this fir was used to make torches. The current spelling is a result of misreading, since cz in lucz was also used in the 16–17th centuries to denote present-day cs, not only c.[1]


  • IPA(key): [ˈlut͡sfɛɲøː]
  • Hyphenation: luc‧fe‧nyő
  • Rhymes: -ɲøː


lucfenyő (plural lucfenyők)

  1. spruce (tree from the genus Picea)


Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative lucfenyő lucfenyők
accusative lucfenyőt lucfenyőket
dative lucfenyőnek lucfenyőknek
instrumental lucfenyővel lucfenyőkkel
causal-final lucfenyőért lucfenyőkért
translative lucfenyővé lucfenyőkké
terminative lucfenyőig lucfenyőkig
essive-formal lucfenyőként lucfenyőkként
inessive lucfenyőben lucfenyőkben
superessive lucfenyőn lucfenyőkön
adessive lucfenyőnél lucfenyőknél
illative lucfenyőbe lucfenyőkbe
sublative lucfenyőre lucfenyőkre
allative lucfenyőhöz lucfenyőkhöz
elative lucfenyőből lucfenyőkből
delative lucfenyőről lucfenyőkről
ablative lucfenyőtől lucfenyőktől
possessive - singular
lucfenyőé lucfenyőké
possessive - plural
lucfenyőéi lucfenyőkéi
Possessive forms of lucfenyő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lucfenyőm lucfenyőim
2nd person sing. lucfenyőd lucfenyőid
3rd person sing. lucfenyője lucfenyői
1st person plural lucfenyőnk lucfenyőink
2nd person plural lucfenyőtök lucfenyőitek
3rd person plural lucfenyőjük lucfenyőik

See also[edit]


  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN