fenyő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From Proto-Finno-Ugric *pᴕ̈nɜ (spruce).[1]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

fenyő (plural fenyők)

  1. pine (tree of the genus Pinus)
  2. fir (tree)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative fenyő fenyők
accusative fenyőt fenyőket
dative fenyőnek fenyőknek
instrumental fenyővel fenyőkkel
causal-final fenyőért fenyőkért
translative fenyővé fenyőkké
terminative fenyőig fenyőkig
essive-formal fenyőként fenyőkként
essive-modal
inessive fenyőben fenyőkben
superessive fenyőn fenyőkön
adessive fenyőnél fenyőknél
illative fenyőbe fenyőkbe
sublative fenyőre fenyőkre
allative fenyőhöz fenyőkhöz
elative fenyőből fenyőkből
delative fenyőről fenyőkről
ablative fenyőtől fenyőktől
non-attributive
possessive - singular
fenyőé fenyőké
non-attributive
possessive - plural
fenyőéi fenyőkéi
Possessive forms of fenyő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fenyőm fenyőim
2nd person sing. fenyőd fenyőid
3rd person sing. fenyője fenyői
1st person plural fenyőnk fenyőink
2nd person plural fenyőtök fenyőitek
3rd person plural fenyőjük fenyőik

Derived terms

[edit]
Compound words

References

[edit]
  1. ^ Entry #844 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading

[edit]
  • fenyő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN