megértés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

megért +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛɡeːrteːʃ]
  • Hyphenation: meg‧ér‧tés

Noun[edit]

megértés (plural megértések)

  1. understanding, comprehension, perception
  2. sympathy, goodwill

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megértés megértések
accusative megértést megértéseket
dative megértésnek megértéseknek
instrumental megértéssel megértésekkel
causal-final megértésért megértésekért
translative megértéssé megértésekké
terminative megértésig megértésekig
essive-formal megértésként megértésekként
essive-modal
inessive megértésben megértésekben
superessive megértésen megértéseken
adessive megértésnél megértéseknél
illative megértésbe megértésekbe
sublative megértésre megértésekre
allative megértéshez megértésekhez
elative megértésből megértésekből
delative megértésről megértésekről
ablative megértéstől megértésektől
Possessive forms of megértés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megértésem megértéseim
2nd person sing. megértésed megértéseid
3rd person sing. megértése megértései
1st person plural megértésünk megértéseink
2nd person plural megértésetek megértéseitek
3rd person plural megértésük megértéseik