munkás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

munka +‎ -s

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmuŋkaːʃ]
  • Hyphenation: mun‧kás

Noun[edit]

munkás ‎(plural munkások)

  1. labourer, worker

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative munkás munkások
accusative munkást munkásokat
dative munkásnak munkásoknak
instrumental munkással munkásokkal
causal-final munkásért munkásokért
translative munkássá munkásokká
terminative munkásig munkásokig
essive-formal munkásként munkásokként
essive-modal
inessive munkásban munkásokban
superessive munkáson munkásokon
adessive munkásnál munkásoknál
illative munkásba munkásokba
sublative munkásra munkásokra
allative munkáshoz munkásokhoz
elative munkásból munkásokból
delative munkásról munkásokról
ablative munkástól munkásoktól
Possessive forms of munkás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. munkásom munkásaim
2nd person sing. munkásod munkásaid
3rd person sing. munkása munkásai
1st person plural munkásunk munkásaink
2nd person plural munkásotok munkásaitok
3rd person plural munkásuk munkásaik

Derived terms[edit]

(Compound words):