muzsikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From old German Musikus, from Latin musicus, from Ancient Greek μουσικός (mousikós).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmuʒikuʃ]
  • Hyphenation: mu‧zsi‧kus

Noun[edit]

muzsikus (plural muzsikusok)

  1. musician

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative muzsikus muzsikusok
accusative muzsikust muzsikusokat
dative muzsikusnak muzsikusoknak
instrumental muzsikussal muzsikusokkal
causal-final muzsikusért muzsikusokért
translative muzsikussá muzsikusokká
terminative muzsikusig muzsikusokig
essive-formal muzsikusként muzsikusokként
essive-modal
inessive muzsikusban muzsikusokban
superessive muzsikuson muzsikusokon
adessive muzsikusnál muzsikusoknál
illative muzsikusba muzsikusokba
sublative muzsikusra muzsikusokra
allative muzsikushoz muzsikusokhoz
elative muzsikusból muzsikusokból
delative muzsikusról muzsikusokról
ablative muzsikustól muzsikusoktól
Possessive forms of muzsikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. muzsikusom muzsikusaim
2nd person sing. muzsikusod muzsikusaid
3rd person sing. muzsikusa muzsikusai
1st person plural muzsikusunk muzsikusaink
2nd person plural muzsikusotok muzsikusaitok
3rd person plural muzsikusuk muzsikusaik

Synonyms[edit]

See also[edit]

References[edit]