négyzet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Wikipedia-logo.png
 négyzet on Hungarian Wikipedia

Etymology[edit]

From the numeral négy (four) +‎ -zet (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈneːɟzɛt]
  • Hyphenation: négy‧zet
  • Rhymes: -ɛt

Noun[edit]

négyzet (plural négyzetek)

  1. (geometry) square (polygon)
    Hypernyms: négyszög, sokszög, síkidom
  2. (mathematics) square (the second power of a number)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative négyzet négyzetek
accusative négyzetet négyzeteket
dative négyzetnek négyzeteknek
instrumental négyzettel négyzetekkel
causal-final négyzetért négyzetekért
translative négyzetté négyzetekké
terminative négyzetig négyzetekig
essive-formal négyzetként négyzetekként
essive-modal
inessive négyzetben négyzetekben
superessive négyzeten négyzeteken
adessive négyzetnél négyzeteknél
illative négyzetbe négyzetekbe
sublative négyzetre négyzetekre
allative négyzethez négyzetekhez
elative négyzetből négyzetekből
delative négyzetről négyzetekről
ablative négyzettől négyzetektől
non-attributive
possessive - singular
négyzeté négyzeteké
non-attributive
possessive - plural
négyzetéi négyzetekéi
Possessive forms of négyzet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. négyzetem négyzeteim
2nd person sing. négyzeted négyzeteid
3rd person sing. négyzete négyzetei
1st person plural négyzetünk négyzeteink
2nd person plural négyzetetek négyzeteitek
3rd person plural négyzetük négyzeteik

Derived terms[edit]

Compound words
Expressions

References[edit]

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading[edit]