napsugár

Hungarian

Etymology

nap (“sun”) +‎ sugár (“beam”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɒpʃuɡaːr]
• Hyphenation: nap‧su‧gár

Noun

napsugár (plural napsugarak)

1. sunbeam

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	napsugár	napsugarak
accusative	napsugarat	napsugarakat
dative	napsugárnak	napsugaraknak
instrumental	napsugárral	napsugarakkal
causal-final	napsugárért	napsugarakért
translative	napsugárrá	napsugarakká
terminative	napsugárig	napsugarakig
essive-formal	napsugárként	napsugarakként
essive-modal	—	—
inessive	napsugárban	napsugarakban
superessive	napsugáron	napsugarakon
adessive	napsugárnál	napsugaraknál
illative	napsugárba	napsugarakba
sublative	napsugárra	napsugarakra
allative	napsugárhoz	napsugarakhoz
elative	napsugárból	napsugarakból
delative	napsugárról	napsugarakról
ablative	napsugártól	napsugaraktól
non-attributive possessive - singular	napsugáré	napsugaraké
non-attributive possessive - plural	napsugáréi	napsugarakéi

Possessive forms of napsugár
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	napsugaram	napsugaraim
2nd person sing.	napsugarad	napsugaraid
3rd person sing.	napsugara	napsugarai
1st person plural	napsugarunk	napsugaraink
2nd person plural	napsugaratok	napsugaraitok
3rd person plural	napsugaruk	napsugaraik

Further reading

• napsugár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN