nyugger

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From nyugdíjas.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɲuɡːɛr]
  • Hyphenation: nyug‧ger

Noun[edit]

nyugger (plural nyuggerek)

  1. (slang) pensioner, retiree

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nyugger nyuggerek
accusative nyuggert nyuggereket
dative nyuggernek nyuggereknek
instrumental nyuggerrel nyuggerekkel
causal-final nyuggerért nyuggerekért
translative nyuggerré nyuggerekké
terminative nyuggerig nyuggerekig
essive-formal nyuggerként nyuggerekként
essive-modal
inessive nyuggerben nyuggerekben
superessive nyuggeren nyuggereken
adessive nyuggernél nyuggereknél
illative nyuggerbe nyuggerekbe
sublative nyuggerre nyuggerekre
allative nyuggerhez nyuggerekhez
elative nyuggerből nyuggerekből
delative nyuggerről nyuggerekről
ablative nyuggertől nyuggerektől
Possessive forms of nyugger
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyuggerem nyuggereim
2nd person sing. nyuggered nyuggereid
3rd person sing. nyuggere nyuggerei
1st person plural nyuggerünk nyuggereink
2nd person plural nyuggeretek nyuggereitek
3rd person plural nyuggerük nyuggereik