nyugtatvány

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

nyugtat +‎ -vány

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɲuktɒtvaːɲ]
  • Hyphenation: nyug‧tat‧vány

Noun[edit]

nyugtatvány (plural nyugtatványok)

  1. (archaic) receipt (written acknowledgement)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative nyugtatvány nyugtatványok
accusative nyugtatványt nyugtatványokat
dative nyugtatványnak nyugtatványoknak
instrumental nyugtatvánnyal nyugtatványokkal
causal-final nyugtatványért nyugtatványokért
translative nyugtatvánnyá nyugtatványokká
terminative nyugtatványig nyugtatványokig
essive-formal nyugtatványként nyugtatványokként
essive-modal
inessive nyugtatványban nyugtatványokban
superessive nyugtatványon nyugtatványokon
adessive nyugtatványnál nyugtatványoknál
illative nyugtatványba nyugtatványokba
sublative nyugtatványra nyugtatványokra
allative nyugtatványhoz nyugtatványokhoz
elative nyugtatványból nyugtatványokból
delative nyugtatványról nyugtatványokról
ablative nyugtatványtól nyugtatványoktól
Possessive forms of nyugtatvány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyugtatványom nyugtatványaim
2nd person sing. nyugtatványod nyugtatványaid
3rd person sing. nyugtatványa nyugtatványai
1st person plural nyugtatványunk nyugtatványaink
2nd person plural nyugtatványotok nyugtatványaitok
3rd person plural nyugtatványuk nyugtatványaik

Synonyms[edit]