okosság

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

okos +‎ -ság

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈokoʃːaːɡ]
  • Hyphenation: okos‧ság

Noun[edit]

okosság (plural okosságok)

  1. smartness, smarts, brains
  2. gadget, gizmo, contraption, thingy

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative okosság okosságok
accusative okosságot okosságokat
dative okosságnak okosságoknak
instrumental okossággal okosságokkal
causal-final okosságért okosságokért
translative okossággá okosságokká
terminative okosságig okosságokig
essive-formal okosságként okosságokként
essive-modal
inessive okosságban okosságokban
superessive okosságon okosságokon
adessive okosságnál okosságoknál
illative okosságba okosságokba
sublative okosságra okosságokra
allative okossághoz okosságokhoz
elative okosságból okosságokból
delative okosságról okosságokról
ablative okosságtól okosságoktól
non-attributive
possessive - singular
okosságé okosságoké
non-attributive
possessive - plural
okosságéi okosságokéi
Possessive forms of okosság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. okosságom okosságaim
2nd person sing. okosságod okosságaid
3rd person sing. okossága okosságai
1st person plural okosságunk okosságaink
2nd person plural okosságotok okosságaitok
3rd person plural okosságuk okosságaik

Further reading[edit]