oltvány

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

olt +‎ -vány

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈoltvaːɲ/
  • Hyphenation: olt‧vány

Noun[edit]

oltvány ‎(plural oltványok)

  1. scion (a detached shoot or twig containing buds from a woody plant, used in grafting)

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative oltvány oltványok
accusative oltványt oltványokat
dative oltványnak oltványoknak
instrumental oltvánnyal oltványokkal
causal-final oltványért oltványokért
translative oltvánnyá oltványokká
terminative oltványig oltványokig
essive-formal oltványként oltványokként
essive-modal
inessive oltványban oltványokban
superessive oltványon oltványokon
adessive oltványnál oltványoknál
illative oltványba oltványokba
sublative oltványra oltványokra
allative oltványhoz oltványokhoz
elative oltványból oltványokból
delative oltványról oltványokról
ablative oltványtól oltványoktól
Possessive forms of oltvány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. oltványom oltványaim
2nd person sing. oltványod oltványaid
3rd person sing. oltványa oltványai
1st person plural oltványunk oltványaink
2nd person plural oltványotok oltványaitok
3rd person plural oltványuk oltványaik