orcátlan
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From orca (“cheek”) + -tlan (“-less, without”, adjective-forming suffix).
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]orcátlan (comparative orcátlanabb, superlative legorcátlanabb)
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | orcátlan | orcátlanok |
accusative | orcátlant | orcátlanokat |
dative | orcátlannak | orcátlanoknak |
instrumental | orcátlannal | orcátlanokkal |
causal-final | orcátlanért | orcátlanokért |
translative | orcátlanná | orcátlanokká |
terminative | orcátlanig | orcátlanokig |
essive-formal | orcátlanként | orcátlanokként |
essive-modal | orcátlanul | — |
inessive | orcátlanban | orcátlanokban |
superessive | orcátlanon | orcátlanokon |
adessive | orcátlannál | orcátlanoknál |
illative | orcátlanba | orcátlanokba |
sublative | orcátlanra | orcátlanokra |
allative | orcátlanhoz | orcátlanokhoz |
elative | orcátlanból | orcátlanokból |
delative | orcátlanról | orcátlanokról |
ablative | orcátlantól | orcátlanoktól |
non-attributive possessive - singular |
orcátlané | orcátlanoké |
non-attributive possessive - plural |
orcátlanéi | orcátlanokéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- orcátlan , redirecting to arcátlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- orcátlan, redirecting to arcátlan in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).