párbajtőr

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

párbaj +‎ tőr

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈpaːrbɒjtøːr]
  • Hyphenation: pár‧baj‧tőr

Noun[edit]

párbajtőr (plural párbajtőrök)

  1. (fencing) épée, epee

Declension[edit]

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative párbajtőr párbajtőrök
accusative párbajtőrt párbajtőröket
dative párbajtőrnek párbajtőröknek
instrumental párbajtőrrel párbajtőrökkel
causal-final párbajtőrért párbajtőrökért
translative párbajtőrré párbajtőrökké
terminative párbajtőrig párbajtőrökig
essive-formal párbajtőrként párbajtőrökként
essive-modal
inessive párbajtőrben párbajtőrökben
superessive párbajtőrön párbajtőrökön
adessive párbajtőrnél párbajtőröknél
illative párbajtőrbe párbajtőrökbe
sublative párbajtőrre párbajtőrökre
allative párbajtőrhöz párbajtőrökhöz
elative párbajtőrből párbajtőrökből
delative párbajtőrről párbajtőrökről
ablative párbajtőrtől párbajtőröktől
Possessive forms of párbajtőr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. párbajtőröm párbajtőreim
2nd person sing. párbajtőröd párbajtőreid
3rd person sing. párbajtőre párbajtőrei
1st person plural párbajtőrünk párbajtőreink
2nd person plural párbajtőrötök párbajtőreitek
3rd person plural párbajtőrük párbajtőreik