pacsuli

Hungarian

pacsuli

Etymology

From German Patschuli, from French patchouli (“patchouli”), from Tamil பச்சை (paccai, “green”) + இலை (ilai, “leaf”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpɒt͡ʃuli]
• Hyphenation: pa‧csu‧li
• Rhymes: -li

Noun

pacsuli (plural pacsulik)

1. patchouli (Pogostemon patchouli syn. Pogostemon cablin)
2. patchouli (perfume)
3. (derogatory) cheap scent

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	pacsuli	pacsulik
accusative	pacsulit	pacsulikat
dative	pacsulinak	pacsuliknak
instrumental	pacsulival	pacsulikkal
causal-final	pacsuliért	pacsulikért
translative	pacsulivá	pacsulikká
terminative	pacsuliig	pacsulikig
essive-formal	pacsuliként	pacsulikként
essive-modal	—	—
inessive	pacsuliban	pacsulikban
superessive	pacsulin	pacsulikon
adessive	pacsulinál	pacsuliknál
illative	pacsuliba	pacsulikba
sublative	pacsulira	pacsulikra
allative	pacsulihoz	pacsulikhoz
elative	pacsuliból	pacsulikból
delative	pacsuliról	pacsulikról
ablative	pacsulitól	pacsuliktól
non-attributive possessive - singular	pacsulié	pacsuliké
non-attributive possessive - plural	pacsuliéi	pacsulikéi

Possessive forms of pacsuli
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	pacsulim	pacsulijaim (or pacsuliim)
2nd person sing.	pacsulid	pacsulijaid (or pacsuliid)
3rd person sing.	pacsulija	pacsulijai (or pacsulii)
1st person plural	pacsulink	pacsulijaink (or pacsuliink)
2nd person plural	pacsulitok	pacsulijaitok (or pacsuliitok)
3rd person plural	pacsulijuk	pacsulijaik (or pacsuliik)

Further reading

• pacsuli in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN