pontosítás

Hungarian

Etymology

pontosít (“to specify, clarify”) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpontoʃiːtaːʃ]
• Hyphenation: pon‧to‧sí‧tás

Noun

pontosítás (plural pontosítások)

1. clarification, clarifying

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	pontosítás	pontosítások
accusative	pontosítást	pontosításokat
dative	pontosításnak	pontosításoknak
instrumental	pontosítással	pontosításokkal
causal-final	pontosításért	pontosításokért
translative	pontosítássá	pontosításokká
terminative	pontosításig	pontosításokig
essive-formal	pontosításként	pontosításokként
essive-modal	—	—
inessive	pontosításban	pontosításokban
superessive	pontosításon	pontosításokon
adessive	pontosításnál	pontosításoknál
illative	pontosításba	pontosításokba
sublative	pontosításra	pontosításokra
allative	pontosításhoz	pontosításokhoz
elative	pontosításból	pontosításokból
delative	pontosításról	pontosításokról
ablative	pontosítástól	pontosításoktól
non-attributive possessive – singular	pontosításé	pontosításoké
non-attributive possessive – plural	pontosításéi	pontosításokéi

Possessive forms of pontosítás

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	pontosításom	pontosításaim
2nd person sing.	pontosításod	pontosításaid
3rd person sing.	pontosítása	pontosításai
1st person plural	pontosításunk	pontosításaink
2nd person plural	pontosításotok	pontosításaitok
3rd person plural	pontosításuk	pontosításaik