prefektus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin praefectus ‎(overseer, director, prefect).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈprɛfɛktuʃ/
  • Hyphenation: pre‧fek‧tus

Noun[edit]

prefektus ‎(plural prefektusok)

  1. prefect

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative prefektus prefektusok
accusative prefektust prefektusokat
dative prefektusnak prefektusoknak
instrumental prefektussal prefektusokkal
causal-final prefektusért prefektusokért
translative prefektussá prefektusokká
terminative prefektusig prefektusokig
essive-formal prefektusként prefektusokként
essive-modal
inessive prefektusban prefektusokban
superessive prefektuson prefektusokon
adessive prefektusnál prefektusoknál
illative prefektusba prefektusokba
sublative prefektusra prefektusokra
allative prefektushoz prefektusokhoz
elative prefektusból prefektusokból
delative prefektusról prefektusokról
ablative prefektustól prefektusoktól
Possessive forms of prefektus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. prefektusom prefektusaim
2nd person sing. prefektusod prefektusaid
3rd person sing. prefektusa prefektusai
1st person plural prefektusunk prefektusaink
2nd person plural prefektusotok prefektusaitok
3rd person plural prefektusuk prefektusaik