repülőtér

Hungarian

From repülő (“airplane”) +‎ tér (“space, field, square”).

repülőtér (plural repülőterek)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	repülőtér	repülőterek
accusative	repülőteret	repülőtereket
dative	repülőtérnek	repülőtereknek
instrumental	repülőtérrel	repülőterekkel
causal-final	repülőtérért	repülőterekért
translative	repülőtérré	repülőterekké
terminative	repülőtérig	repülőterekig
essive-formal	repülőtérként	repülőterekként
essive-modal	—	—
inessive	repülőtérben	repülőterekben
superessive	repülőtéren	repülőtereken
adessive	repülőtérnél	repülőtereknél
illative	repülőtérbe	repülőterekbe
sublative	repülőtérre	repülőterekre
allative	repülőtérhez	repülőterekhez
elative	repülőtérből	repülőterekből
delative	repülőtérről	repülőterekről
ablative	repülőtértől	repülőterektől
non-attributive possessive – singular	repülőtéré	repülőtereké
non-attributive possessive – plural	repülőtéréi	repülőterekéi