sóbánya

Hungarian

Etymology

só (“salt”) +‎ bánya (“mine”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃoːbaːɲɒ]
• Hyphenation: só‧bá‧nya
• Rhymes: -ɲɒ

Noun

sóbánya (plural sóbányák)

1. (mining) salt mine

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	sóbánya	sóbányák
accusative	sóbányát	sóbányákat
dative	sóbányának	sóbányáknak
instrumental	sóbányával	sóbányákkal
causal-final	sóbányáért	sóbányákért
translative	sóbányává	sóbányákká
terminative	sóbányáig	sóbányákig
essive-formal	sóbányaként	sóbányákként
essive-modal	—	—
inessive	sóbányában	sóbányákban
superessive	sóbányán	sóbányákon
adessive	sóbányánál	sóbányáknál
illative	sóbányába	sóbányákba
sublative	sóbányára	sóbányákra
allative	sóbányához	sóbányákhoz
elative	sóbányából	sóbányákból
delative	sóbányáról	sóbányákról
ablative	sóbányától	sóbányáktól
non-attributive possessive - singular	sóbányáé	sóbányáké
non-attributive possessive - plural	sóbányáéi	sóbányákéi

Possessive forms of sóbánya
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	sóbányám	sóbányáim
2nd person sing.	sóbányád	sóbányáid
3rd person sing.	sóbányája	sóbányái
1st person plural	sóbányánk	sóbányáink
2nd person plural	sóbányátok	sóbányáitok
3rd person plural	sóbányájuk	sóbányáik

Further reading

• sóbánya in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN