semmirekellő

Hungarian[edit]

semmire +‎ kellő, from semmi (“nothing”) + -re (“for”) + kell (“to be needed”) + -ő (“present participle suffix”)

semmirekellő (plural semmirekellők)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	semmirekellő	semmirekellők
accusative	semmirekellőt	semmirekellőket
dative	semmirekellőnek	semmirekellőknek
instrumental	semmirekellővel	semmirekellőkkel
causal-final	semmirekellőért	semmirekellőkért
translative	semmirekellővé	semmirekellőkké
terminative	semmirekellőig	semmirekellőkig
essive-formal	semmirekellőként	semmirekellőkként
essive-modal	—	—
inessive	semmirekellőben	semmirekellőkben
superessive	semmirekellőn	semmirekellőkön
adessive	semmirekellőnél	semmirekellőknél
illative	semmirekellőbe	semmirekellőkbe
sublative	semmirekellőre	semmirekellőkre
allative	semmirekellőhöz	semmirekellőkhöz
elative	semmirekellőből	semmirekellőkből
delative	semmirekellőről	semmirekellőkről
ablative	semmirekellőtől	semmirekellőktől
non-attributive possessive - singular	semmirekellőé	semmirekellőké
non-attributive possessive - plural	semmirekellőéi	semmirekellőkéi

Possessive forms of semmirekellő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	semmirekellőm	semmirekellőim
2nd person sing.	semmirekellőd	semmirekellőid
3rd person sing.	semmirekellője	semmirekellői
1st person plural	semmirekellőnk	semmirekellőink
2nd person plural	semmirekellőtök	semmirekellőitek
3rd person plural	semmirekellőjük	semmirekellőik