sikkes
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
sikkes (comparative sikkesebb, superlative legsikkesebb)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sikkes | sikkesek |
| accusative | sikkeset | sikkeseket |
| dative | sikkesnek | sikkeseknek |
| instrumental | sikkessel | sikkesekkel |
| causal-final | sikkesért | sikkesekért |
| translative | sikkessé | sikkesekké |
| terminative | sikkesig | sikkesekig |
| essive-formal | sikkesként | sikkesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sikkesben | sikkesekben |
| superessive | sikkesen | sikkeseken |
| adessive | sikkesnél | sikkeseknél |
| illative | sikkesbe | sikkesekbe |
| sublative | sikkesre | sikkesekre |
| allative | sikkeshez | sikkesekhez |
| elative | sikkesből | sikkesekből |
| delative | sikkesről | sikkesekről |
| ablative | sikkestől | sikkesektől |
| non-attributive possessive - singular |
sikkesé | sikkeseké |
| non-attributive possessive - plural |
sikkeséi | sikkesekéi |
Further reading[edit]
- sikkes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN