sonka

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Schinken ‎(ham).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃoŋkɒ]
  • Hyphenation: son‧ka

Noun[edit]

sonka ‎(plural sonkák)

  1. ham

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, back harmony)
singular plural
nominative sonka sonkák
accusative sonkát sonkákat
dative sonkának sonkáknak
instrumental sonkával sonkákkal
causal-final sonkáért sonkákért
translative sonkává sonkákká
terminative sonkáig sonkákig
essive-formal sonkaként sonkákként
essive-modal
inessive sonkában sonkákban
superessive sonkán sonkákon
adessive sonkánál sonkáknál
illative sonkába sonkákba
sublative sonkára sonkákra
allative sonkához sonkákhoz
elative sonkából sonkákból
delative sonkáról sonkákról
ablative sonkától sonkáktól
Possessive forms of sonka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sonkám sonkáim
2nd person sing. sonkád sonkáid
3rd person sing. sonkája sonkái
1st person plural sonkánk sonkáink
2nd person plural sonkátok sonkáitok
3rd person plural sonkájuk sonkáik