stáb

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: stab, Stab, and STAB

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Stab ‎(staff).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃtaːb]
  • Hyphenation: stáb

Noun[edit]

stáb ‎(plural stábok)

  1. crew (the group of workers on a dramatic production who are not part of the cast)
  2. (colloquial) staff (a group of experts and leaders working together on a task)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative stáb stábok
accusative stábot stábokat
dative stábnak stáboknak
instrumental stábbal stábokkal
causal-final stábért stábokért
translative stábbá stábokká
terminative stábig stábokig
essive-formal stábként stábokként
essive-modal
inessive stábban stábokban
superessive stábon stábokon
adessive stábnál stáboknál
illative stábba stábokba
sublative stábra stábokra
allative stábhoz stábokhoz
elative stábból stábokból
delative stábról stábokról
ablative stábtól stáboktól
Possessive forms of stáb
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. stábom stábjaim
2nd person sing. stábod stábjaid
3rd person sing. stábja stábjai
1st person plural stábunk stábjaink
2nd person plural stábotok stábjaitok
3rd person plural stábjuk stábjaik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2