szóló

See also: szőlő

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːloː]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: szó‧ló

Etymology 1

From Italian solo.

Adjective

szóló (not comparable)

1. solo

Noun

szóló (plural szólók)

1. solo (a piece of music for one performer)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szóló	szólók
accusative	szólót	szólókat
dative	szólónak	szólóknak
instrumental	szólóval	szólókkal
causal-final	szólóért	szólókért
translative	szólóvá	szólókká
terminative	szólóig	szólókig
essive-formal	szólóként	szólókként
essive-modal	—	—
inessive	szólóban	szólókban
superessive	szólón	szólókon
adessive	szólónál	szólóknál
illative	szólóba	szólókba
sublative	szólóra	szólókra
allative	szólóhoz	szólókhoz
elative	szólóból	szólókból
delative	szólóról	szólókról
ablative	szólótól	szólóktól
non-attributive possessive - singular	szólóé	szólóké
non-attributive possessive - plural	szólóéi	szólókéi

Possessive forms of szóló
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szólóm	szólóim
2nd person sing.	szólód	szólóid
3rd person sing.	szólója	szólói
1st person plural	szólónk	szólóink
2nd person plural	szólótok	szólóitok
3rd person plural	szólójuk	szólóik

Etymology 2

szól +‎ -ó

Verb

szóló

1. (deprecated template usage) present participle of szól

Derived terms

• ékesszóló