szósz

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: szösz and szősz

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from German Sauce (specifically from Austrian German), from French sauce, from Latin salsus (salty, salted).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsoːs]
  • Hyphenation: szósz

Noun

[edit]

szósz (plural szószok)

  1. sauce
    Synonym: mártás

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szósz szószok
accusative szószt szószokat
dative szósznak szószoknak
instrumental szósszal szószokkal
causal-final szószért szószokért
translative szósszá szószokká
terminative szószig szószokig
essive-formal szószként szószokként
essive-modal
inessive szószban szószokban
superessive szószon szószokon
adessive szósznál szószoknál
illative szószba szószokba
sublative szószra szószokra
allative szószhoz szószokhoz
elative szószból szószokból
delative szószról szószokról
ablative szósztól szószoktól
non-attributive
possessive - singular
szószé szószoké
non-attributive
possessive - plural
szószéi szószokéi
Possessive forms of szósz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szószom szószaim
2nd person sing. szószod szószaid
3rd person sing. szósza szószai
1st person plural szószunk szószaink
2nd person plural szószotok szószaitok
3rd person plural szószuk szószaik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ szósz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • szósz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN