szülőfalu

Hungarian

szülőfalu (plural szülőfaluk or szülőfalvak)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szülőfalu	szülőfaluk
accusative	szülőfalut	szülőfalukat
dative	szülőfalunak	szülőfaluknak
instrumental	szülőfaluval	szülőfalukkal
causal-final	szülőfaluért	szülőfalukért
translative	szülőfaluvá	szülőfalukká
terminative	szülőfaluig	szülőfalukig
essive-formal	szülőfaluként	szülőfalukként
essive-modal	—	—
inessive	szülőfaluban	szülőfalukban
superessive	szülőfalun	szülőfalukon
adessive	szülőfalunál	szülőfaluknál
illative	szülőfaluba	szülőfalukba
sublative	szülőfalura	szülőfalukra
allative	szülőfaluhoz	szülőfalukhoz
elative	szülőfaluból	szülőfalukból
delative	szülőfaluról	szülőfalukról
ablative	szülőfalutól	szülőfaluktól
non-attributive possessive – singular	szülőfalué	szülőfaluké
non-attributive possessive – plural	szülőfaluéi	szülőfalukéi

or

Inflection (stem in *-a-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	szülőfalu	szülőfalvak
accusative	szülőfalut	szülőfalvakat
dative	szülőfalunak	szülőfalvaknak
instrumental	szülőfaluval	szülőfalvakkal
causal-final	szülőfaluért	szülőfalvakért
translative	szülőfaluvá	szülőfalvakká
terminative	szülőfaluig	szülőfalvakig
essive-formal	szülőfaluként	szülőfalvakként
essive-modal	—	—
inessive	szülőfaluban	szülőfalvakban
superessive	szülőfalun	szülőfalvakon
adessive	szülőfalunál	szülőfalvaknál
illative	szülőfaluba	szülőfalvakba
sublative	szülőfalura	szülőfalvakra
allative	szülőfaluhoz	szülőfalvakhoz
elative	szülőfaluból	szülőfalvakból
delative	szülőfaluról	szülőfalvakról
ablative	szülőfalutól	szülőfalvaktól
non-attributive possessive – singular	szülőfalué	szülőfalvaké
non-attributive possessive – plural	szülőfaluéi	szülőfalvakéi