szabvány

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szab +‎ -vány

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɒbvaːɲ]
  • Hyphenation: szab‧vány

Noun[edit]

szabvány ‎(plural szabványok)

  1. standard

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szabvány szabványok
accusative szabványt szabványokat
dative szabványnak szabványoknak
instrumental szabvánnyal szabványokkal
causal-final szabványért szabványokért
translative szabvánnyá szabványokká
terminative szabványig szabványokig
essive-formal szabványként szabványokként
essive-modal
inessive szabványban szabványokban
superessive szabványon szabványokon
adessive szabványnál szabványoknál
illative szabványba szabványokba
sublative szabványra szabványokra
allative szabványhoz szabványokhoz
elative szabványból szabványokból
delative szabványról szabványokról
ablative szabványtól szabványoktól
Possessive forms of szabvány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szabványom szabványaim
2nd person sing. szabványod szabványaid
3rd person sing. szabványa szabványai
1st person plural szabványunk szabványaink
2nd person plural szabványotok szabványaitok
3rd person plural szabványuk szabványaik

Derived terms[edit]