szenteste

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szent (saint, holy) +‎ este (evening, night)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈsɛntɛʃtɛ]
  • Hyphenation: szent‧es‧te
  • Rhymes: -tɛ

Noun[edit]

szenteste (plural szentesték)

  1. Christmas Eve
    Synonyms: karácsonyéj, karácsonyest, karácsonyeste

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szenteste szentesték
accusative szentestét szentestéket
dative szentestének szentestéknek
instrumental szentestével szentestékkel
causal-final szentestéért szentestékért
translative szentestévé szentestékké
terminative szentestéig szentestékig
essive-formal szentesteként szentestékként
essive-modal
inessive szentestében szentestékben
superessive szentestén szentestéken
adessive szentesténél szentestéknél
illative szentestébe szentestékbe
sublative szentestére szentestékre
allative szentestéhez szentestékhez
elative szentestéből szentestékből
delative szentestéről szentestékről
ablative szentestétől szentestéktől
non-attributive
possessive - singular
szentestéé szentestéké
non-attributive
possessive - plural
szentestééi szentestékéi
Possessive forms of szenteste
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szentestém szentestéim
2nd person sing. szentestéd szentestéid
3rd person sing. szentestéje szentestéi
1st person plural szentesténk szentestéink
2nd person plural szentestétek szentestéitek
3rd person plural szentestéjük szentestéik

Further reading[edit]

  • szenteste in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.