szinusz

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from German Sinus, from Latin sinus.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsinus]
  • Hyphenation: szi‧nusz
  • Rhymes: -us

Noun

[edit]

szinusz (plural szinuszok)

  1. (trigonometry) sine
    Coordinate terms: koszinusz, tangens

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szinusz szinuszok
accusative szinuszt szinuszokat
dative szinusznak szinuszoknak
instrumental szinusszal szinuszokkal
causal-final szinuszért szinuszokért
translative szinusszá szinuszokká
terminative szinuszig szinuszokig
essive-formal szinuszként szinuszokként
essive-modal
inessive szinuszban szinuszokban
superessive szinuszon szinuszokon
adessive szinusznál szinuszoknál
illative szinuszba szinuszokba
sublative szinuszra szinuszokra
allative szinuszhoz szinuszokhoz
elative szinuszból szinuszokból
delative szinuszról szinuszokról
ablative szinusztól szinuszoktól
non-attributive
possessive - singular
szinuszé szinuszoké
non-attributive
possessive - plural
szinuszéi szinuszokéi
Possessive forms of szinusz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szinuszom szinuszaim
2nd person sing. szinuszod szinuszaid
3rd person sing. szinusza szinuszai
1st person plural szinuszunk szinuszaink
2nd person plural szinuszotok szinuszaitok
3rd person plural szinuszuk szinuszaik

Derived terms

[edit]
Compound words

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]
  • szinusz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN