tábornok

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tábor +‎ -nok

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtaːbornok]
  • Hyphenation: tá‧bor‧nok

Noun[edit]

tábornok ‎(plural tábornokok)

  1. general

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tábornok tábornokok
accusative tábornokot tábornokokat
dative tábornoknak tábornokoknak
instrumental tábornokkal tábornokokkal
causal-final tábornokért tábornokokért
translative tábornokká tábornokokká
terminative tábornokig tábornokokig
essive-formal tábornokként tábornokokként
essive-modal
inessive tábornokban tábornokokban
superessive tábornokon tábornokokon
adessive tábornoknál tábornokoknál
illative tábornokba tábornokokba
sublative tábornokra tábornokokra
allative tábornokhoz tábornokokhoz
elative tábornokból tábornokokból
delative tábornokról tábornokokról
ablative tábornoktól tábornokoktól
Possessive forms of tábornok
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tábornokom tábornokaim
2nd person sing. tábornokod tábornokaid
3rd person sing. tábornoka tábornokai
1st person plural tábornokunk tábornokaink
2nd person plural tábornokotok tábornokaitok
3rd person plural tábornokuk tábornokaik

Derived terms[edit]