tárgyalás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tárgyal +‎ -ás

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtaːrɟɒlaːʃ]
  • Hyphenation: tár‧gya‧lás

Noun[edit]

tárgyalás (plural tárgyalások)

  1. negotiation (process of achieving agreement)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tárgyalás tárgyalások
accusative tárgyalást tárgyalásokat
dative tárgyalásnak tárgyalásoknak
instrumental tárgyalással tárgyalásokkal
causal-final tárgyalásért tárgyalásokért
translative tárgyalássá tárgyalásokká
terminative tárgyalásig tárgyalásokig
essive-formal tárgyalásként tárgyalásokként
essive-modal
inessive tárgyalásban tárgyalásokban
superessive tárgyaláson tárgyalásokon
adessive tárgyalásnál tárgyalásoknál
illative tárgyalásba tárgyalásokba
sublative tárgyalásra tárgyalásokra
allative tárgyaláshoz tárgyalásokhoz
elative tárgyalásból tárgyalásokból
delative tárgyalásról tárgyalásokról
ablative tárgyalástól tárgyalásoktól
Possessive forms of tárgyalás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tárgyalásom tárgyalásaim
2nd person sing. tárgyalásod tárgyalásaid
3rd person sing. tárgyalása tárgyalásai
1st person plural tárgyalásunk tárgyalásaink
2nd person plural tárgyalásotok tárgyalásaitok
3rd person plural tárgyalásuk tárgyalásaik

Derived terms[edit]