türelmetlen

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

türelem +‎ -etlen

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtyrɛlmɛtlɛn]
  • (file)
  • Hyphenation: tü‧rel‧met‧len

Adjective[edit]

türelmetlen (comparative türelmetlenebb, superlative legtürelmetlenebb)

  1. impatient, intolerant

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative türelmetlen türelmetlenek
accusative türelmetlent türelmetleneket
dative türelmetlennek türelmetleneknek
instrumental türelmetlennel türelmetlenekkel
causal-final türelmetlenért türelmetlenekért
translative türelmetlenné türelmetlenekké
terminative türelmetlenig türelmetlenekig
essive-formal türelmetlenként türelmetlenekként
essive-modal
inessive türelmetlenben türelmetlenekben
superessive türelmetlenen türelmetleneken
adessive türelmetlennél türelmetleneknél
illative türelmetlenbe türelmetlenekbe
sublative türelmetlenre türelmetlenekre
allative türelmetlenhez türelmetlenekhez
elative türelmetlenből türelmetlenekből
delative türelmetlenről türelmetlenekről
ablative türelmetlentől türelmetlenektől

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]