termesz

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtɛrmɛs]
  • Hyphenation: ter‧mesz
  • Rhymes: -ɛs

Etymology 1

[edit]

Noun

[edit]

termesz (plural termeszek)

  1. termite (insect)
Declension
[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative termesz termeszek
accusative termeszt termeszeket
dative termesznek termeszeknek
instrumental termesszel termeszekkel
causal-final termeszért termeszekért
translative termesszé termeszekké
terminative termeszig termeszekig
essive-formal termeszként termeszekként
essive-modal
inessive termeszben termeszekben
superessive termeszen termeszeken
adessive termesznél termeszeknél
illative termeszbe termeszekbe
sublative termeszre termeszekre
allative termeszhez termeszekhez
elative termeszből termeszekből
delative termeszről termeszekről
ablative termesztől termeszektől
non-attributive
possessive - singular
termeszé termeszeké
non-attributive
possessive - plural
termeszéi termeszekéi
Possessive forms of termesz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. termeszem termeszeim
2nd person sing. termeszed termeszeid
3rd person sing. termesze termeszei
1st person plural termeszünk termeszeink
2nd person plural termeszetek termeszeitek
3rd person plural termeszük termeszeik

Etymology 2

[edit]

From the term- stem of terem +‎ -esz (personal suffix).

Verb

[edit]

termesz

  1. Alternative form of teremsz, second-person singular indicative present indefinite of terem

Further reading

[edit]
  • termesz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN