tisztes
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
tisztes (comparative tisztesebb, superlative legtisztesebb)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tisztes | tisztesek |
| accusative | tiszteset | tiszteseket |
| dative | tisztesnek | tiszteseknek |
| instrumental | tisztessel | tisztesekkel |
| causal-final | tisztesért | tisztesekért |
| translative | tisztessé | tisztesekké |
| terminative | tisztesig | tisztesekig |
| essive-formal | tisztesként | tisztesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tisztesben | tisztesekben |
| superessive | tisztesen | tiszteseken |
| adessive | tisztesnél | tiszteseknél |
| illative | tisztesbe | tisztesekbe |
| sublative | tisztesre | tisztesekre |
| allative | tiszteshez | tisztesekhez |
| elative | tisztesből | tisztesekből |
| delative | tisztesről | tisztesekről |
| ablative | tisztestől | tisztesektől |
| non-attributive possessive - singular |
tisztesé | tiszteseké |
| non-attributive possessive - plural |
tiszteséi | tisztesekéi |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- tisztes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN