tisztes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tiszt +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtistɛʃ]
  • Hyphenation: tisz‧tes

Adjective[edit]

tisztes (comparative tisztesebb, superlative legtisztesebb)

  1. honest, respectable, honorable, honourable

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tisztes tisztesek
accusative tiszteset tiszteseket
dative tisztesnek tiszteseknek
instrumental tisztessel tisztesekkel
causal-final tisztesért tisztesekért
translative tisztessé tisztesekké
terminative tisztesig tisztesekig
essive-formal tisztesként tisztesekként
essive-modal
inessive tisztesben tisztesekben
superessive tisztesen tiszteseken
adessive tisztesnél tiszteseknél
illative tisztesbe tisztesekbe
sublative tisztesre tisztesekre
allative tiszteshez tisztesekhez
elative tisztesből tisztesekből
delative tisztesről tisztesekről
ablative tisztestől tisztesektől

Derived terms[edit]