tisztázás
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]tisztázás
- clarification, clearing, exculpation (the act or process of making or becoming clear)
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tisztázás | tisztázások |
accusative | tisztázást | tisztázásokat |
dative | tisztázásnak | tisztázásoknak |
instrumental | tisztázással | tisztázásokkal |
causal-final | tisztázásért | tisztázásokért |
translative | tisztázássá | tisztázásokká |
terminative | tisztázásig | tisztázásokig |
essive-formal | tisztázásként | tisztázásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | tisztázásban | tisztázásokban |
superessive | tisztázáson | tisztázásokon |
adessive | tisztázásnál | tisztázásoknál |
illative | tisztázásba | tisztázásokba |
sublative | tisztázásra | tisztázásokra |
allative | tisztázáshoz | tisztázásokhoz |
elative | tisztázásból | tisztázásokból |
delative | tisztázásról | tisztázásokról |
ablative | tisztázástól | tisztázásoktól |
non-attributive possessive - singular |
tisztázásé | tisztázásoké |
non-attributive possessive - plural |
tisztázáséi | tisztázásokéi |
Possessive forms of tisztázás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | tisztázásom | tisztázásaim |
2nd person sing. | tisztázásod | tisztázásaid |
3rd person sing. | tisztázása | tisztázásai |
1st person plural | tisztázásunk | tisztázásaink |
2nd person plural | tisztázásotok | tisztázásaitok |
3rd person plural | tisztázásuk | tisztázásaik |
Further reading
[edit]- tisztázás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN