tojásfehérje

Hungarian

Etymology

tojás (“egg”) +‎ fehérje (“white of”), from fehér (“white”) +‎ -je (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtojaːʃfɛɦeːrjɛ]
• Hyphenation: to‧jás‧fe‧hér‧je
• Rhymes: -jɛ

Noun

tojásfehérje (plural tojásfehérjék)

1. egg white, albumen (the white part of an egg)

   Coordinate term: tojássárgája

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	tojásfehérje	tojásfehérjék
accusative	tojásfehérjét	tojásfehérjéket
dative	tojásfehérjének	tojásfehérjéknek
instrumental	tojásfehérjével	tojásfehérjékkel
causal-final	tojásfehérjéért	tojásfehérjékért
translative	tojásfehérjévé	tojásfehérjékké
terminative	tojásfehérjéig	tojásfehérjékig
essive-formal	tojásfehérjeként	tojásfehérjékként
essive-modal	—	—
inessive	tojásfehérjében	tojásfehérjékben
superessive	tojásfehérjén	tojásfehérjéken
adessive	tojásfehérjénél	tojásfehérjéknél
illative	tojásfehérjébe	tojásfehérjékbe
sublative	tojásfehérjére	tojásfehérjékre
allative	tojásfehérjéhez	tojásfehérjékhez
elative	tojásfehérjéből	tojásfehérjékből
delative	tojásfehérjéről	tojásfehérjékről
ablative	tojásfehérjétől	tojásfehérjéktől
non-attributive possessive - singular	tojásfehérjéé	tojásfehérjéké
non-attributive possessive - plural	tojásfehérjééi	tojásfehérjékéi

Possessive forms of tojásfehérje
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tojásfehérjém	tojásfehérjéim
2nd person sing.	tojásfehérjéd	tojásfehérjéid
3rd person sing.	tojásfehérjéje	tojásfehérjéi
1st person plural	tojásfehérjénk	tojásfehérjéink
2nd person plural	tojásfehérjétek	tojásfehérjéitek
3rd person plural	tojásfehérjéjük	tojásfehérjéik

Further reading

• tojásfehérje in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN