tunika

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Czech[edit]

Noun[edit]

tunika f

  1. tunic (clothing)

Danish[edit]

Etymology[edit]

From Latin tunica (tunic).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /tuːnika/, [ˈtˢuːˀnikʰa]

Noun[edit]

tunika c (singular definite tunikaen, plural indefinite tunikaer)

  1. tunic (garment)

Inflection[edit]

Further reading[edit]


Finnish[edit]

Pronunciation[edit]

  • Hyphenation: tu‧ni‧ka
  • IPA(key): /ˈtunikɑ/

Noun[edit]

tunika

  1. A tunic.

Declension[edit]

Inflection of tunika (Kotus type 13/katiska, no gradation)
nominative tunika tunikat
genitive tunikan tunikoiden
tunikoitten
tunikojen
partitive tunikaa tunikoita
tunikoja
illative tunikaan tunikoihin
singular plural
nominative tunika tunikat
accusative nom. tunika tunikat
gen. tunikan
genitive tunikan tunikoiden
tunikoitten
tunikojen
tunikainrare
partitive tunikaa tunikoita
tunikoja
inessive tunikassa tunikoissa
elative tunikasta tunikoista
illative tunikaan tunikoihin
adessive tunikalla tunikoilla
ablative tunikalta tunikoilta
allative tunikalle tunikoille
essive tunikana tunikoina
translative tunikaksi tunikoiksi
instructive tunikoin
abessive tunikatta tunikoitta
comitative tunikoineen

Anagrams[edit]


Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtunikɒ]
  • Hyphenation: tu‧ni‧ka

Noun[edit]

tunika (plural tunikák)

  1. tunic

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative tunika tunikák
accusative tunikát tunikákat
dative tunikának tunikáknak
instrumental tunikával tunikákkal
causal-final tunikáért tunikákért
translative tunikává tunikákká
terminative tunikáig tunikákig
essive-formal tunikaként tunikákként
essive-modal
inessive tunikában tunikákban
superessive tunikán tunikákon
adessive tunikánál tunikáknál
illative tunikába tunikákba
sublative tunikára tunikákra
allative tunikához tunikákhoz
elative tunikából tunikákból
delative tunikáról tunikákról
ablative tunikától tunikáktól
Possessive forms of tunika
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tunikám tunikáim
2nd person sing. tunikád tunikáid
3rd person sing. tunikája tunikái
1st person plural tunikánk tunikáink
2nd person plural tunikátok tunikáitok
3rd person plural tunikájuk tunikáik

Serbo-Croatian[edit]

Etymology[edit]

From Latin tunica.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /tǔnika/
  • Hyphenation: tu‧ni‧ka

Noun[edit]

tùnika f (Cyrillic spelling ту̀ника)

  1. tunic

Declension[edit]

References[edit]

  • tunika” in Hrvatski jezični portal