vétség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

vét (to transgress, to infringe) +‎ -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈveːt͡ʃːeːɡ]
  • Hyphenation: vét‧ség

Noun[edit]

vétség (plural vétségek)

  1. (law) (minor) offense, transgression, misconduct, delinquency
    Synonyms: vétek, kihágás, szabálysértés

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vétség vétségek
accusative vétséget vétségeket
dative vétségnek vétségeknek
instrumental vétséggel vétségekkel
causal-final vétségért vétségekért
translative vétséggé vétségekké
terminative vétségig vétségekig
essive-formal vétségként vétségekként
essive-modal
inessive vétségben vétségekben
superessive vétségen vétségeken
adessive vétségnél vétségeknél
illative vétségbe vétségekbe
sublative vétségre vétségekre
allative vétséghez vétségekhez
elative vétségből vétségekből
delative vétségről vétségekről
ablative vétségtől vétségektől
Possessive forms of vétség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vétségem vétségeim
2nd person sing. vétséged vétségeid
3rd person sing. vétsége vétségei
1st person plural vétségünk vétségeink
2nd person plural vétségetek vétségeitek
3rd person plural vétségük vétségeik

Further reading[edit]

  • vétség in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.