visszaélés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

visszaél +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈvisːɒjeːleːʃ]
  • Hyphenation: visz‧sza‧élés

Noun[edit]

visszaélés (plural visszaélések)

  1. abuse, misuse

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative visszaélés visszaélések
accusative visszaélést visszaéléseket
dative visszaélésnek visszaéléseknek
instrumental visszaéléssel visszaélésekkel
causal-final visszaélésért visszaélésekért
translative visszaéléssé visszaélésekké
terminative visszaélésig visszaélésekig
essive-formal visszaélésként visszaélésekként
essive-modal
inessive visszaélésben visszaélésekben
superessive visszaélésen visszaéléseken
adessive visszaélésnél visszaéléseknél
illative visszaélésbe visszaélésekbe
sublative visszaélésre visszaélésekre
allative visszaéléshez visszaélésekhez
elative visszaélésből visszaélésekből
delative visszaélésről visszaélésekről
ablative visszaéléstől visszaélésektől
non-attributive
possessive - singular
visszaélésé visszaéléseké
non-attributive
possessive - plural
visszaéléséi visszaélésekéi
Possessive forms of visszaélés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. visszaélésem visszaéléseim
2nd person sing. visszaélésed visszaéléseid
3rd person sing. visszaélése visszaélései
1st person plural visszaélésünk visszaéléseink
2nd person plural visszaélésetek visszaéléseitek
3rd person plural visszaélésük visszaéléseik

Further reading[edit]