záradék

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

zár +‎ -adék

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈzaːrɒdeːk]
  • Hyphenation: zá‧ra‧dék

Noun[edit]

záradék (plural záradékok)

  1. (law) clause

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative záradék záradékok
accusative záradékot záradékokat
dative záradéknak záradékoknak
instrumental záradékkal záradékokkal
causal-final záradékért záradékokért
translative záradékká záradékokká
terminative záradékig záradékokig
essive-formal záradékként záradékokként
essive-modal
inessive záradékban záradékokban
superessive záradékon záradékokon
adessive záradéknál záradékoknál
illative záradékba záradékokba
sublative záradékra záradékokra
allative záradékhoz záradékokhoz
elative záradékból záradékokból
delative záradékról záradékokról
ablative záradéktól záradékoktól
Possessive forms of záradék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. záradékom záradékaim
2nd person sing. záradékod záradékaid
3rd person sing. záradéka záradékai
1st person plural záradékunk záradékaink
2nd person plural záradékotok záradékaitok
3rd person plural záradékuk záradékaik