eszik

See also: -észik

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛsik]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: eszik
• Rhymes: -ɛsik

Etymology 1

From Proto-Uralic *sewe- (“to eat”) + -ik. Cognates include Northern Mansi тэ̄ӈкве (tè̄ňkwe), Finnish syödä and Estonian sööma.

Verb

eszik

2. (transitive) to eat

   Synonyms: (formal) étkezik, (formal; with object) fogyaszt, (slang) kajál, (of animals) táplálkozik

3. (transitive, colloquial, preceded by mit) to like a certain trait about someone (-n/-on/-en/-ön)

Usage notes

See under Etymology 2.

Conjugation

conjugation of eszik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	eszem (or eszek)	eszel	eszik	eszünk	esztek	esznek
		Def.	eszem	eszed	eszi	esszük	eszitek	eszik
		2nd-p. o.	eszlek	―
	Past	Indef.	ettem	ettél	evett	ettünk	ettetek	ettek
		Def.	ettem	etted	ette	ettük	ettétek	ették
		2nd-p. o.	ettelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. enni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	evék / ők or evém	evél / ől	eve, őn or evék	evénk / őnk	evétek / őtök	evének / őnek
		Def.	evém / őm	evéd / őd	evé	evénk / őnk	evétek / őtök	evék / ők
		2nd-p. o.		―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. eszik vala, evett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	eendek or evendek (or eendem or evendem)	eendesz or evendesz	eend or evend (or eendik or evendik*)	eendünk or evendünk	eendetek or evendetek	eendenek or evendenek
		Def.	eendem or evendem	eended or evended	eendi or evendi	eendjük or evendjük	eenditek or evenditek	eendik or evendik
		2nd-p. o.	eendelek or evendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	ennék (or enném)	ennél	enne (or ennék*)	ennénk	ennétek	ennének
		Def.	enném	ennéd	enné	ennénk (or ennők)	ennétek	ennék
		2nd-p. o.	ennélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. evett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	egyek or egyem	egyél	egyen or egyék	együnk	egyetek	egyenek
		Def.	egyem	edd or egyed	egye	együk	egyétek	egyék
		2nd-p. o.	egyelek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. evett légyen
Infinitive	enni		ennem	enned	ennie	ennünk	ennetek	enniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	evés		evő	evett	eendő or evendő	éve (evén)		etet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of eszik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	ehetek (or ehetem)	ehetsz (or ehetel)	ehet (or ehetik)	ehetünk	ehettek	ehetnek
		Def.	ehetem	eheted	eheti	ehetjük	ehetitek	ehetik
		2nd-p. o.	ehetlek	―
	Past	Indef.	ehettem	ehettél	ehetett	ehettünk	ehettetek	ehettek
		Def.	ehettem	ehetted	ehette	ehettük	ehettétek	ehették
		2nd-p. o.	ehettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	eheték or ehetém	ehetél	ehete or eheték	eheténk	ehetétek	ehetének
		Def.	ehetém	{{{192}}}	ehetéd	eheté	eheténk	ehetétek
		2nd-p. o.	ehetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. ehet vala, ehetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	ehetendek or eendhetek or evendhetek	ehetendesz or eendhetsz or evendhetsz	ehetend or eendhet or evendhet	ehetendünk or eendhetünk or evendhetünk	ehetendetek or eendhettek or evendhettek	ehetendenek or eendhetnek or evendhetnek
		Def.	ehetendem or eendhetem or evendhetem	ehetended or eendheted or evendheted	ehetendi or eendheti or evendheti	ehetendjük or eendhetjük or evendhetjük	ehetenditek or eendhetitek or evendhetitek	ehetendik or eendhetik or evendhetik
		2nd-p. o.	ehetendelek or eendhetlek or evendhetlek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	ehetnék (or ehetném)	ehetnél	ehetne (or ehetnék*)	ehetnénk	ehetnétek	ehetnének
		Def.	ehetném	ehetnéd	ehetné	ehetnénk (or ehetnők)	ehetnétek	ehetnék
		2nd-p. o.	ehetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. ehetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	ehessek (or ehessem)	ehess or ehessél	ehessen (or ehessék)	ehessünk	ehessetek	ehessenek
		Def.	ehessem	ehesd or ehessed	ehesse	ehessük	ehessétek	ehessék
		2nd-p. o.	ehesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. ehetett légyen
Inf.	(ehetni)		(ehetnem)	(ehetned)	(ehetnie)	(ehetnünk)	(ehetnetek)	(ehetniük)
Positive adjective			ehető	Neg. adj.	ehetetlen	Adv. part.	(ehetve / ehetvén)

Hyponyms

• reggelizik (approx. 7–9 a.m.)
• tízóraizik (approx. 10–11 a.m.)
• ebédel (approx. 12–3 p.m.)
• uzsonnázik (approx. 4–5 p.m.)
• vacsorázik (approx. 6–9 p.m.)

 

Troponyms

• dézsmál
• eszeget
• fal
• falatozik
• habzsol
• lakmározik
• majszol
• nassol
• nyalakodik
• nyammog
• zabál

 

Derived terms

• ehetetlen
• ehető
• evés
• étel

 

(With verbal prefixes):

• áteszik
• beeszik
• beleeszik
• eleszik
• feleszik
• keresztüleszik
• kieszik
• leeszik
• megeszik
• összeeszik
• teleeszik
• végigeszik

Compound words

• ennivaló
• eszem-iszom

 

Expressions

• eszi, nem eszi, nem kap mást

 

See also

The seven sz-v stem verbs

• eszik (“to eat”)
• iszik (“to drink”)
• hisz (“to believe, think”)
• visz (“to take, carry”)
• lesz (“to become; will be”)
  
  
• tesz (“to do; to put”)
• vesz (“to take, get, grab, buy”)

 

Indicative 1st-p. sg.	eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek	Infinitive	enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni	Pres. part.	evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő
		Past 1st p. sg.	ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem	Verbal nouns	evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés
Imperative 1st-p. sg.	egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek	Past 3rd sg.	evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett	Other nouns	étel, ital, hitel, vitel,	(lét,) tétel, vétel
		(obs./archaic	őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn)		—	lény, tény, vény

Etymology 2

From the esz- stem of eszik +‎ -ik (“they”, third-person plural definite-object personal suffix).

Verb

eszik

2. third-person plural indicative present definite of eszik

Usage notes

As shown by the two etymologies, eszik can be a third-person singular indefinite form (the base form of this verb) or a third-person plural definite form. In other words, it can mean “he/she/it is eating something” or “they are eating that particular thing”. If the subject is not specified, the interpretation is decided by the definiteness of the object. Eszik egy almát has an indefinite object (cf. egy (“a[n]”)), so it must be the indefinite form of the singular (“he/she/it is eating an apple”), while eszik az almát has a definite object (cf. az (“the”)), so it must be the definite form of the plural (“they are eating the apple”). If there is no article before the noun, it is normally indefinite: Kenyeret eszik (“he/she/it is eating bread”). If it is a pronoun, its reference needs to be checked. In Mindent megeszik, minden is indefinite so it means “he/she/it eats everything”, whereas in Mindet megeszik, mind is definite so it means “they eat all (of it)”. In practice, however, the context rarely if ever leaves any doubt about the number of the subject.

Etymology 3

esz +‎ -ik (personal suffix)

Verb

eszik

2. third-person plural indicative present definite of esz

Further reading

• eszik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• eszik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)