észt

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by Adam78 (talk | contribs) as of 23:52, 4 November 2019.
Jump to navigation Jump to search
See also: -eszt

Hungarian

Pronunciation

Etymology 1

From German Este (“Estonian”).[1]

Adjective

észt (not comparable)

  2. Estonian (of or relating to Estonia, its people or language)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative észt észtek
accusative észtet észteket
dative észtnek észteknek
instrumental észttel észtekkel
causal-final észtért észtekért
translative észtté észtekké
terminative észtig észtekig
essive-formal észtként észtekként
essive-modal — —
inessive észtben észtekben
superessive észten észteken
adessive észtnél észteknél
illative észtbe észtekbe
sublative észtre észtekre
allative észthez észtekhez
elative észtből észtekből
delative észtről észtekről
ablative észttől észtektől
non-attributive
possessive - singular 		észté észteké
non-attributive
possessive - plural 		észtéi észtekéi

Noun

észt (plural észtek)

  1. Estonian (person)
  2. (singular only) Estonian (language)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative észt észtek
accusative észtet észteket
dative észtnek észteknek
instrumental észttel észtekkel
causal-final észtért észtekért
translative észtté észtekké
terminative észtig észtekig
essive-formal észtként észtekként
essive-modal észtül —
inessive észtben észtekben
superessive észten észteken
adessive észtnél észteknél
illative észtbe észtekbe
sublative észtre észtekre
allative észthez észtekhez
elative észtből észtekből
delative észtről észtekről
ablative észttől észtektől
non-attributive
possessive - singular 		észté észteké
non-attributive
possessive - plural 		észtéi észtekéi
Possessive forms of észt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. észtem észtjeim
2nd person sing. észted észtjeid
3rd person sing. észtje észtjei
1st person plural észtünk észtjeink
2nd person plural észtetek észtjeitek
3rd person plural észtjük észtjeik
Derived terms

Etymology 2

ész +‎ -t (accusative suffix)

Alternative forms

Noun

észt

  1. accusative singular of ész
    A Madárijesztő észt kér Óztól, a varázslótól. ― The Scarecrow asks the Wizard of Oz for a brain. (literally, “…asks intellect from the wizard Oz.”)

References

  1. ^ észt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=észt&oldid=57945320"